Egy régi Bravo cikk, de ez volt az 1. amiben megjelent a Twilightról valami!

Részletek a Bravoból:

A könyvmoly

 Míg egyes celebek ölebükkel vagy méregdrága dizájnertáskájukkal a hónuk alatt lézengenek, addig Robert Pattinson egy köteg könyvvel a hóna alatt érkezett a Los Angeles-i repéterre. Mert ő nemcsak tehetséges és szexis, de művelt is. A jövő sztárja. Mi szóltunk!

Az interjú

-Olvastad az Alkonyat-sorozatot, mielött elvállaltad a szerepet?
- Nem. Először a forgatókönyv került e kezembe, aztán megvolt a válogatás. Utána egy hétvége alatt kivégeztem őket.
 - Mi volt az első benyomásod?
 - 2-3 nap kellett ahhoz, hogy elolvassam mindhárom kötetet. Azt hiszem ez mindent elárul. Furcsa volt, hogy tudtam melyik szereplőt fogom alakítani.
 - Melyik a kedvenc jeleneted?
 - Amikor próbálok ráijeszetni Bellára, de ő nem fél tőlem. Óriási kihívás volt számomra, hogy úgy alakítsam a lány által gyönyörűnek, vonzónak tartott pasit, hogy közben mindenki érezze: valójában egy ragadozó vagyok, egy vámpír, akiben legbelül hihetetlen érzelmi vihar dúl.
 -  Magánemberként magabiztos vagy?
 - Nem éppen, rémesen tudok kinézni, ugyanazokat a cuccokat viselem napokig és a hajam is borzalmas. Azt se tudom, hogyan kell egy mosógépet bekapcsolni. Erre persze nem vagyok túl büszke...
 -   Mi volt a legnehezebb feladat a filmforgatása során?
 - Sokan azt gondolják, hogy az amerikai akcentus jelentett kihívást, de ez nem igaz, hiszen rengeteg amerikai filmet láttam, nem jelentett gondot utánozni azt. Ellenben soha nem baseballoztam, nem voltam tisztában a játék szabályokkal, bevallom borzalmas labdaérzékkel rendelkezem. A beszéd technika tanérral ellentétben a baseball edzőt igenis sokat foglalkoztattam, hogy felkészítsen a szerepre. Nagyon komolyan vete a feladatát, de kudarcot vallott velem...
 -  Volt dubőröd?
 - Igen pár alkalommal elkerülhetetlen volt. Már az is komoly kihívást jelentett, hogy felkell kapnom Kristent, pedig ő egy apró, törékeny lány!
  - Hogyan dolgoztad fel a népszerűséget, ami a filmmel jött?
 - Egyenlőre egész jól megvagyok, bár vannak paráim, amiken mások nevetnek. A legnagyobb félelmem az, hogy mostantól  figyelnem kell nehogy valaki kinyírjon vagy megfertőzzön valami halálos kórral.
 - Ezt nem mondod komolyan!
 - Pedig így van! Amikor szembe találom magam egy-egy bemutatón az éjenző tömeggel úgy érzem mintha egy pilóta nélküli repülőn ülnék. Kiszámíthatatlan ez a sztárság úgy ahogy van. Az a többszáz  ember talán csak megszeretne ölelni, de lehet hogy a következő pillanatban átgázolnak rajtam, mintha ott se lennék. Amennyivel több a rajongóm annyival több az irigyem is, ez minden sikeres emberrel így van. Meg se próbálok tenni ellene, hiosz képtelenség lenne mindeki kedvébe járni.